Néhány napja elkezdődött életem első vizsgaidőszaka. Túl vagyok 6 vizsgán a 13-ból, plusz összeszedtem egy kis megfázást, ami sehogy sem akar elmúlni. Nagyon fáj mostanában a fejem és a tanulás miatt az ágyhoz voltam kötve sokáig, mégis úgy érzem, hogy a héten megírt vizsgák nem sikerültek túl fényesen. Mondjuk vigasztal az a tudat, hogy a 2 ZH-m, amit korábban írtam 5-ös lett. :)
Valahogy semelyik évben sem várom a karácsonyt. Sosem szokott olyan nagy kaland lenni. Az ünnepet egy nagytakarítás előzi meg, szenteste van egy nagy vacsora, ami sokszor feszült hangulatban telik, mert a fater általában olyankor rúg be a legjobban. Átadjuk az ajándékokat, próbálunk jó arcot vágni még akkor is, ha nem igazán tetszik amit kapunk. A további napok meg igazából semmittevésel telnek. Lehet, hogy idén tanulással. A januári vizsgáim napról napra közelebb vannak, de én még nem tanultam egyikre sem. A szilvesztert meg hagyjuk. Sosincs semmi értelmes program, amivel emlékezetessé lehetne tenni. (Jól berúgni bármelyik napján lehet az évnek...)
Hoppá. Ez a bejegyzés kicsit pesszimistábbra sikerült, mint az először gondoltam. Hát igen, nem vagyok az előretervezés embere. Nálam minden olyan spontán jön. Ami általában nem jó, mert ami spontán jön, az gyakran hülyeség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése