Szabad-vers

Milyen szabad lehetnél, ha láthatnád a jövőt,
s választásod nem lenne bizonytalan;
Milyen szabad lehetnél, ha döntésed visszavonható volna,
ha nem kéne félned attól, mi vár.
Milyen szabad lehetnél, ha tudnád, milyen más bőrében,
jobb-e, rosszabb-e s kezedben lenne a tény, hogy
nem csak te vagy, ki csodára vár.

Milyen szabad lehetnél, ha nem lenne a szorongás,
mely késő éjszakán rádköszöntve nem hagy nyugodni;
Milyen szabad lenetnél, ha tudnád, hogy a halállal
örökre eltűnnél, nyomtalan.
Szabad lehetnél, ha nem lennél szabad,
s nem béklyóba kötve, válladon kellene hordoznod
bizonytalanságod feneketlen kosarát.

Bárhogy lesz, úgy lesz...

Nem értem az ünnepeket. Főleg a névnapot meg a születésnapot. Mért olyan nagy öröm, hogy az ember megszületett? Meg hogy a nevének van egy napja, amikor azt ünneplik, hogy éppen úgy hívják? Esetleg kell valami, ami kizökkent a hétköznapokból és nem hagy felörlődni? Talán ez lehet a válasz. Mindenesetre kipipáltnak mondhatom a huszadik névnapomat. R-től megkaptam a Dexter-könyv idén magyarul is megjelent folytatását, amit a halmozódó kötelezők miatt várhatóan nem fogok még egy darabig elkezdeni. Anyuéktól meg várhatóan a spanyol-útra való előkészületként kapok majd egy rendes bőröndöt. Én ennek is örülök. Már egy ideje nincsenek komolyabb igényeim, így a "mit kérsz...-ra/re?" kérdésre általában nem tudok mit felelni. Lehet, hogy azért mert mindenem megvan? Nem tudom. Végülis van számítógépem, netem és ha ez a kettő van akkor bármi megszerezhető köszönhetően a P2p hálózatoknak és egyéb fájlcserélő megoldásoknak.

A héten referáltam filmelemzésből. Szerintem elég jól sikerült, mert igazából nem vetett közbe a tanár semmit (mondjuk az idő is kevés volt, de ha hibáztam volna, azt nem hagyta volna szó nélkül, ahogy ismerem). Óra előtt sikerült megjavítani a tanszéki laptopot, ami elengedhetetlen volt a pps-bemutató futtatásához. Alapvetően nem értem, hogy egy technikai művészeti médiummal foglalkozó tanszék oktatói hogyan képesek rendre elállítani a laptop megjelenítői tulajdonságait, (ti. néhány teremben lehetséges a projektorral való tartalom-kivetítés) holott alapvetően egy beállítás a megfelelő. Mostmár legalább tudom, hogyan kell helyrehozni a hibát, így nem kell 20 perceket a laptop üzembe helyezésével tölteni.

Furcsa-perverz egy országban élünk. Nemrégiben olvastam, hogy az internetre kulturális adót szándékoznak kivetni. Értem én, hogy a népszavasással (és annak eredményéből származó) kieső pénzt valahogy pótolni próbálják, de ez még a (valahol hallottam) "kapuadónak" csúfolt artisjusos szerzői adónál is értelmetlenebb valami. Mellesleg azt rebesgetik, hogy giccsadót írnak ki a dizájnosabb bútorokra is. Szóval nem értem. Nem vagyok egy közgazdász alkat, de érdekes, hogy az eddig felgyülemlett adósságot egyszerre akarjuk és minden irányban törleszteni. Netán a jó öreg EU szorongatja a magyarok üstökét? Nevetséges ez az egész. A végeredmény várhatóan "kossuthtér" lesz, ha a pofátlanság ilyen határokat feszeget, amivel senki sem lesz előrébb. Gyűlölöm a politikát és messziről elkerültem és elkerülöm a közeljövőben is.

Sajna a jövő héten vár rám egy festményelemzés is. Sohasem csináltam még ilyet és az a 8 olvasmány, amit elolvastunk és közösen feldolgoztunk az sem vitt hozzá közelebb. Bárhogy lesz, úgy lesz...

Automatikus (blog)írás

Az ember társas lény. Mondják közhelyesen, pedig elég régóta individualista kultúrában él Európa, egyre kevésbé törődünk a másikkal és sokszor magunkba bújva jobban érezzük magunkat, mint a külvilágban, ahol mások is tartózkodnak. Mért kell mégis ezt szajkózni? Hogy rosszabbul érezzük magunkat, amikor nem felelünk meg ennek a tételnek, mert ez lenne a kánon? Mért érezzük magunkat rosszabbul, ha nem a kánonnak felelünk meg? Nem lehetünk a szó legtágabb értelemben véve szabadok, egyediek? Vagy csak korlátok közötti szabadság létezhet mindenképpen és a par excellence "korlátlan szabadság" nem létezik?

Úgy néz ki, megártott az egy félévnyi 2db etika-kurzus. Nevermind. Közelít a minorosodás és még ötletem sincs, hogy a sok szimpatikusnak tűnő lehetőség közül melyik legyen a befutó. Majd lesz valahogy.

Májusban irány Spanyolország! Sajna beleesik a vizsgaidőszakba, de majd valahogy ügyeskedem (és külön öröm, hogy R-rel együtt megyünk!). Hétfőn kiderült, hogy filmtöriből nemsokára a terv szerinti anyag végére érünk és előrehozott tesztet is lehet írni, ami azért jó, mert ebből a tárgyból állok a legjobban a kötelező olvasmányokkal (a kötelező filmekkel kevésbé, de az is csak idő kérdése). Mondjuk azt sajnáltam, hogy későn szólt a tanár úr, hogy sajtós jeggyel ingyen részt lehetett volna venni a Titanic-filmfeszten. :( A workshopról lemondtam, mert nem tudok szinopszist írni, mellesleg lövésem sem volt, milyen rövid (játék)filmet lehetne forgatni az egyetem 50 méteres körzetében... Szerencsére ígérkezik egy másik, elméletibb jellegű workshop is, azzal csak az a gond, hogy kötelezővel ütközik. Mondjuk a problémának más is hangot adott, reméljük sikerrel jár, sőt lehetséges, hogy én is kapcsolatba lépek a szervezővel. (Jó dolog ez a mail, teljesen személytelen, így könnyebb kapcsolatot teremteni) Sőt, soha nem gondoltam volna, hogy TDK is van filmeseknek, persze elsőévesként még örülök, ha túlélem a félévet, de a későbbiekben megfontolandó a kérdés...

Ennyi mára! Íme egy ékes példa egy, mindenféle koncepció és értelem nélküli bejegyzésre...